Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Debrecen város térképe (1900-1920).

Cikkek

2018.01.20

Debrecen város térképe (1900-1920).

/ Menüpont: Debrecen város térképe (1900-1920). / Hozzászólások: 0

„Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. Őseink e vidéket Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el. Ősi lakossága szláv lehetett s neve is erre mutat, de a honfoglalás óta állandóan magyarok lakták s így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa lett. 1091-ben már jelentékeny hely volt s 1218-ban II. Andrástól városi jogokat is nyert. A tatár-dúlás után 1245-ben újból felépült s a mai nagytemplom helyén állt temploma.

 

Később a Csák Máté ellen való küzdelmekben oly jó szolgálatot tett, hogy ezek fejében I. Lajos 1360-ban szabad várossá emeli. A XV. sz. elején Zsigmond király rendelete folytán árkokkal vétetett körül. 1410-ben Zsigmond Szklabonya várával együtt Balitzky Andrásnak zálogosította el, később György rác deszpota nyerte el. 1450-ben a Hunyadyak birtokába került. Mátyás király több kedvezményben részesítette.

 

1490-ben az ország rendjei Corvin Jánosnak ajándékozták, utóbb Szapolyai kezére került. A mohácsi vész után sorsa viszontagságos volt. Védurai közül legnevezetesebb volt Enyingi Török Bálint, ki a reformációt 1536-ban behozta s az Melius Péter első püspöke alatt annyira elterjedt, hogy 1552-ben a katolikus egyház teljesen megszűnt.

 

Buda eleste után meghódolt a törököknek, ezektől azonban sokat szenvedett. 1564-ben Schwendi, 1641-ben Barbiani, 1685-ben pedig Caraffa rabolta ki, a hajdúság 1630-ban és 1705-ben fosztotta ki és gyakran pusztították nagy tűzvészek is. 1692-ben Nagyváradnak a töröktől való visszavételénél annyira kitűnik, hogy Lipót király 1693-ban szabad várossá emeli.

 

1716-ban újra alakul a Római Katolikus Egyház, 1725-ben ide helyezik át a kerületi táblát. 1849-ben a Nemzeti Kormány és az Országgyűlés a fővárosból ide menekül. Január 4-től július 1-ig a Nemzeti Kormány a Református Nagytemplomban székel. Április 14-én Kossuth itt mondja ki azt a határozatot, mely Magyarország elszakadását jelenti Ausztriától, a Habsburg-dinasztiát pedig detronizálja.

 

1849. augusztus 2-án a 8-10000 főnyi magyar sereg Nagy Sándor tábornok vezetése alatt itt tartja fel fél napon át Paskievics orosz herceg 200000 emberét. Az ötvenes évek óta közgazdasági és művelődési tekintetben nagy lendületet vesz s a hajdani nagy falu modern várossá, hazánk egyik legjelentékenyebb művelődési központjává válik. Debrecen előbb Észak-Bihar, 1876 óta pedig Hajdu vármegye székhelye lett.

 

A város ma egyike hazánk legelőkelőbb városainak, mely díszes köz- és magánépületeivel, aszfaltozott útjaival s gázvilágításával, élénk üzleti életével s közúti gőz- és lóvasútjával a nagyváros mozgalmas képét tünteti föl. Belterülete tojásdad alakú, 384 hektár területet foglal el, mely Hatvan, Péterfia, Csapó, Kossuth, Varga és Piac nevű utcaterületekre oszlik.

 

A Nagyvárad-utca, Piac-utca, Egyháztér és Nagy Péterfia-utca vonala az egész várost észak-déli irányban kétrészre hasítja s egyúttal legélénkebb s legszebb, Boulevard-szerű és jellegű útvonala. Itt van a legtöbb középület, a Megyeháza, a Takarékpénztár, Ipar- és Kereskedelmi Bank, Posta- és Távíróhivatal, Kaszinó, Városháza és Városi vendéglő épületei.

 

A kiszélesedő Egyház-téren (Piac) a Steindl által tervezett városi vendéglő (Arany bika), a Református Püspöki Lak, Gazdasági Tanintézet, Kereskedelmi Akadémia és Református Kollégium épületei vannak. A tér közepét a kéttornyú evangélikus Református Nagytemplom (épült 1803-22) foglalja el, mögötte Csokonainak Izsó Miklóstól való szobrával és az 1849 aug. 2. elesett honvédek emlékével díszített Emlék- és Csokonai-kert terül el.

 

A Péterfia-utcában a honvédgyalogsági laktanya említendő. Ettől az útvonaltól derékszög alatt kiágazó utcák közül a Kossuth-utca a Skalniczky tervei szerint mór-bizánci ízlésben épült színház, a régi Komáromy-ház, hol a szatmári békekötés feltételei megállapíttattak, a pénzügyigazgatósági épület, a díszes új Református templom, a református leányiskola és internátus, a Szent Anna-utca, a katolikus templom, Gimnázium, elemi iskola és prépostlak, a Széchényi-utca, az Állami Főreáliskola, a Református kistemplom és a Királyi Tábla, a Miklós-utca, az Evangélikus Imaház épületei által tűnik ki.

 

A város déli oldalán a magyar királyi államvasutak Nagy Pályaudvara mellett a Népkert, Közraktár és Légszeszgyár, az Ispotálytemplom és a Református Szegények Háza, a Salétromlaktanya, a nyugati soron a Honvédlovassági Laktanya, északi szélén az István-malom, az új Városi Kórháztelep, a Lóvásár és Lóversenytér van. Az új kórházon túl a nyaralókon kívül az 1725 hektár területű Nagyerdő díszes parkja terül el, Fürdővel, Lövőházzal és Korcsolyacsarnokkal. A város keleti oldalán van a közös hadseregbeli Gyalogsági Laktanya, a Dohánygyár és Dohánybeváltó Hivatal s több temető is. Itt van egyúttal a gúti Vasút Indóháza.

 

A főutcáknak és az újabb városrészeknek egészen modern városi jellegük van, míg a kisebb mellékutcák falusias jellegüket még nagyrészt megtartották. Az Alföld egyik legnépesebb és legjelentékenyebb városa, politikai életének, közművelődésének és közigazgatásának egyik góca. Itt székel a vármegye törvényhatósága, a Balmazújvárosi járás Szolgabírói Hivatala, a Pénzügyigazgatóság és Pénzügyőrség, az Államépítészeti Hivatal, a Királyi Ítélőtábla, a Királyi Törvényszék, a Királyi Főügyészség, a Sajtóbíróság és a Pénzügyi Bíróság, a Telekkönyvi Hatóság, a Királyi Járásbíróság, a Közjegyzői-, az Ügyvédi-, a Kereskedelmi- és az Iparkamara, a Királyi Közjegyzőség, a Királyi Tanfelügyelő és a Tankerületi Főigazgató, az Adóhivatal, az Állami Állatorvos, a Dohánybeváltó Felügyelőség, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének és a Kegyesrendi Társháznak is itt van a székhelye.

 

Van itt továbbá állandó Vegyes Felülvizsgálati Bizottság, Csendőrszárny Parancsnokság, továbbá itt székel a 39. számú Gyalogezred Hadkiegészítő Parancsnoksága s a 3. számú Honvédgyalogezred is. Közművelődési intézeteinek száma nagy. A híres Evangélikus Református Főiskola v. Kollégium. Ezen kívűl van Kegyesrendi Algimnázium, Állami Reáliskola, Református Felső Leányiskola, kereskedelmi tanfolyammal, Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet, Földműves-iskola (Pallag pusztán), Kereskedelmi Akadémia, Alsó-fokú Kereskedelmi Iskola, Városi Iparos Iskola, Izraelita Ipartanműhely, 24 elemi iskola (közte 18 református) és 5 tanyai iskola.

 

E nagyszámú s nagyrészt a város áldozatkészségéből fennálló intézet hatása folytán a közművelődés magas fokra emelkedett. Az iskolákhoz számos jótékony intézet és egylet csatlakozik, u. m. a Római Katolikus Árvaház (Theresianum) és a Nőegyleti Árvaház, három óvoda, egy gyermekkert, a most épülő kórház, az ispotály (szegényház), a Kollégiumi Kórház, a Római Katolikus Szegényápolda, a Kereskedő Ifjak Önképző- s Betegsegélyző Egylete, a Katonai Csapatkórház és számos Közhasznú és Közművelődési Egylet, közte a Csokonai-kör, a Gönczy-egyesület, a Zenede-egylet, a Dalárda, a Gazdasági Egyesület stb.

 

A művészetnek a Színház nyújt állandó otthont. Megjelennek itt a következő lapok: Debreceni Ellenőr, a Debreceni Hírlap és a Debrecen napilapok, a Debreceni Protestáns Lap a Közérdek, pincérek lapja, a Debrecenii Királyi Táblai Értesítő, a Debrecen-Nagyváradi Értesítő, a Debreceni Híradó és a Közlöny. A városnak hat könyvnyomdája van. Az irodalmi és kulturális élet nagy lendületet vett.

 

A Debreceniek egyik fő jövedelmi forrása a földművelés s a lakosság egy harmada ebből él. Legfőbb terményei a búza, a tengeri, a rozs, az árpa, a zab, a repce, a dohány és a burgonya. Állattenyésztése igen jelentékeny. Területén 18715 db. szarvasmarha, 10000 ló, 62366 juh és 55110 sertés található. A lótenyésztésre nagy hatása van az állami méntelepnek és a városi ménesnek. A szarvasmarha tenyésztés a magyar fajtára szorítkozik. A város gazdáinak a Hortobágyon törzsgulyájuk van, a juhászat a hortobágyi legeltetésre van alapítva, termékei a tarha, a juhsajt (gombolya) és a zsendice. Nevezetes a sertéstenyésztés és hizlalás. Paprikás szalonnája leghíresebb az egész országban.

 

Állatvásárai igen jelentékenyek, évi forgalmuk 5-600000 db 19 millió forintértékben. Az állati termékek közül nagyobb forgalma van a tejnek és tejtermékeknek, vajnak, sajtnak, nyers faggyúnak, disznózsírnak, szalonnának, tollaknak és bőröknek. Ipar és kereskedelem tekintetében az Alföld egyik empóriuma. A régi híres iparágak (csizmadia, tímár, szűcs és gombkötő stb.) fénykora ugyan már lejárt, de helyükbe a gyáripar lépett, mely itt nagy virágzásra fejlődött. Ipartelepei közül legjelentékenyebbek az István-gőzmalom (300 munkás, évi termelőképessége 450000 mázsa liszt, kivitel Franciaországba, Angliába és Brazíliába).

 

Több kisebb gőzmalom, a Gebauer-féle Érckoporsó-gyár, az Ércöntöde (40 munkással), a Gépjavító-műhely, a Gépműhely, a Gőzfűrész, három Kefegyár (400 munkás, 300000 forint értékű éves termelés), hat nagy Téglagyár (több mint 17 millió darab tégla évi termelés, 500 munkás), Kocsi-gyárak, a Magyar Királyi Dohánygyár (1200 munkás, 1,6 millió forint évi termelés), Keményítő-gyár, Szóda-gyár, Légszesz-gyár, Cserépkályha-gyár.

 

Jelentékeny még a szappangyártás, mézeskalács- és perecsütés, kolbász- és szalámi gyártás, az esztergályos ipar és az ekekészítés is. A kereskedelem régóta kiterjedt, országos vásárai pedig messze földön híresek voltak. A vasúti hálózat kiépítése folytán e vásárok jelentőségüket elvesztették ugyan, de még most is élénkek. Állat- és Terményvásárai még ma is Erdély és az észak-keleti felföld felé Magyarország főkereskedelmi empóriuma s kereskedelmének főcikkei a gabona (főleg rozs), az állatok, a kézműves áruk, rövid- és norinbergi áruk, vas- és fűszeráruk, posztó és az iparvállalatok termékei." (Forrás: Pallas Nagy Lexikona).

 
Teljes bejegyzés